Adóváltozások - Jönnek a böjti - JobbINFO Extra, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Adóváltozások - Jönnek a böjti

2007-01-07 01:20:30, vasárnap

	Adóváltozások - Jönnek a böjti napok KDNP 2007.01.06 Nem szöszmötöl a kormány, ha sarcról van szó. Az adótörvények szinte minden pontját módosította. Nyáron kezdte, és meg sem állt a decemberi ülés végéig. Számos változás már tavaly hatályba lépett, de maradt bőségesen az idei esztendőre is. A legfontosabb szigorítások a nyugdíjjal kapcsolatosak, de jelentős változást eredményez majd egy új típusú járulék is, amit az úgynevezett háztartásbeliek után kell fizetni. Büntetik a korkedvezményt is. Csökkennek a juttatások, kedvezmények, és nem csak növekednek, sokasodnak is az adók és a járulékok. SZJA. Szolidaritási adó. Elvárt adó. Gépjárműadó. Banki különadó. SZJA A személyi jövedelemadózásban két pozitívum mellett több kellemetlen változás is vár ránk. Ezek a változások egyébként nem újak, de idén lesznek érezhetők a hatások. Az egyik pozitívum, hogy megemelkedik a 18 százalékos kulcs sávhatára. A tavalyi 1,55 millió forint helyett ez évben 1,7 millió forint éves jövedelemig tart a kedvezményes kulcs. Az adójóváírás határa nem változik, vagyis az 2007-ben is havi 63 ezer forintig tart. Azzal, hogy a kormány lényegében minden évben egy kicsivel feljebb emeli a 18 százalékos kulcs határát, továbbra is fenn tudja tartani, hogy az átlagfizetés ne lógjon bele a felső sávba. Ez a kérdés rendre vitákat gerjeszt az ellenzék és a kormány között, mert a KSH adatai szerint az átlagfizetés már a felső kulcsba tartozik, az APEH adatai szerint azonban egy picivel mindig alatta marad. Az ellentmondás oka az, hogy a KSH más elvek mentén számol, azaz más típusú jövedelmeket is belevesz a statisztikába, míg az adóhivatal nem. Szolidaritási adó A cégek már ismerik, nekik már szeptembertől fizetniük kell a négy százalékos szolidaritási adót. A társaságok esetében ez lényegében azt jelenti, hogy az után a bevétel után kell négy százalék különadót fizetni, ami valamiért nem tartozik a társasági adó alapjába. Tipikusan ilyen az adókedvezmény, például, ami miatt például az Audi Hungária " sikeresen megzsarolta" a magyar kormányt. Az Audi azzal fenyegetőzött ugyanis, hogy fejlesztéseit kiviszi Magyarországról, ha az eredetileg tervezett formában lépteti életbe a változásokat a kormány. Végül azonban meglett a "kiskapu": a kutatás-fejlesztés kiadásaival csökkenthető a különadó alapja, ami lényegében azt jelenti, hogy az Audinak továbbra sem kell egy fillér társasági adót sem fizetnie. A magánszemélyek "csak" idén ismerkednek majd meg a szolidaritási adóval. Nekik akkor kell ezt az új adót befizetni, ha jövedelmük meghaladja az évi hatmillió forintot, vagyis havonta több mint félmillió forintot keresnek. A különadót a hatmillió feletti rész után kell befizetni. Elvárt adó A számtalan veszteségesre könyvelt vállalkozás megadóztatásást célozza az elvárt adó. Ezt a költségekkel csökkentett bevétel után kell leróni, mértéke két százalék. Nem kell megfizetni, ha a vállalkozást elemi kár érte, vagy ha árbevétele az előző évinek a 75 százaléka alá csökken. Gépjárműadó A súlyadót idén felváltja a teljesítmény alapú gépjárműadó. Hároméves korig 300, 4-7 évig 260, 8-11 év között 200, 12-15 évig 160, 16 éves kor felett pedig 120 forintot kell kifizetni kilowattonként az autó után. Az igazán nagy felhördülést a gépjárműadó ügyében a motorostársadalom felső rétegének megdöbbenése okozta. Az új rendszer szerint ugyanis egy ezer köbcentis chopper után 30 ezer forintot kell fizetni, ami tíz-tizenötször több, mint a pillanatnyilag hatályos súlyalapú adó. Banki különadó A 2005-ben bevezetett, két évre tervezett banki különadó egy reinkarnáció után tovább él. Idén a kamatkedvezmények után kell öt százalékos adót befizetniük a bankoknak. Ezzel a pénzintézetek viszik el a pálmát: a szolidaritási és az elvárt adó után ugyanis a harmadik extra adót is megkapták. Juttatások, kedvezmények Szintén tavalyi ügy, de most jön a böjtje, hogy több adókedvezmény megszűnik, illetve mérséklődik. 2006-ban utoljára lehetett igénybe venni a Sulinet kedvezményt és a felnőttképzési kedvezményt. Ezek legfeljebb hatvanezer forintos visszaigénylést tettek lehetővé. Megszűnik emellett a szellemi tevékenységhez kapcsolódó, legfeljebb ötvenezer forintos kedvezmény is, de búcsút kell mondani a lakáscélú hitelek törlesztőrészletéhez kapcsolódó évi 120 ezer forinttól is. Utóbbi az év végéig megkötött szerződéseknél természetesen még megmarad. Ami kedvező: emelkedik az adómentesen juttatható hideg és melegétel utalványok mértéke: előbbi 4500 forintról ötezerre, utóbbi kilencezerről tízezerre. Fontos tudnivaló: az adókedvezmények összege nem haladhatja meg a százezer forintot - ebbe az ételutalványok, vagy például az iskolakezdési kedvezmény nem tartozik bele - és jövedelemkorláthoz is kötve van. Adókedvezmény azonban évi 3,4 millió forint jövedelem felett csak csökkentett mértékben jár, 3,9 millió forint felett pedig teljesen megszűnik. Járulékok Nem maradt változatlan a járulékok rendszere sem. A legfontosabb szigorítások a nyugdíjjal kapcsolatosak, de jelentős változást eredményez majd egy új típusú járulék is, amit az úgynevezett háztartásbeliek után kell fizetni. A nyugdíjakkal kapcsolatos változások arra irányulnak leginkább, hogy a nyugdíj melletti munkavégzést jobban megadóztassák jövőre. Egyrészt a járandóság januártól beleszámít majd az adóalapba. Ez azt jelenti, hogy összességében több adót kell majd fizetni a jövedelem után. Emellett a nyugdíj melletti jövedelmek után is több járulékot kell majd fizetni. A korábbi rendszerrel ellentétben ugyanis meg kell fizetni a jövedelem után a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is. Ezzel lényegében annyi történik, hogy megszűnik a nyugdíj melletti jövedelmek kedvezőbb adóztatása, és ezek a bevételek is ugyanolyannak minősülnek, mintha azt egy pályakezdő vagy aktív korú szerezte volna. A nyugdíjjáruléktól egyetlen esetben szabadulhat meg az érintett: ha a munkavégzés idejére nem kéri a nyugdíj folyósítását, - ez esetben csak három százalékos járulékot kell fizetnie. Akkor sem lesz könnyebb a helyzet, ha a nyugdíjas vállalkozásban tevékenykedik. Ebben az esetben jóval magasabb terheket kell megfizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozások számára a járulékteher a tavalyi tíz százalékról 24,5 százalékra emelkedik. Ebben benne van egy szimpla emelés, és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék terhe is. Hasonlóképpen járnak az evások is: az eva alap tíz százaléka után 25,4 százalékot kell befizetni. Büntetik a korkedvezményt 13 százalékos többletjárulékot vet ki a kormány 2007-ben a korkedvezményes munkakört biztosító munkaadókra. Az álláspont szerint azért, mert túl sok, több tízmilliárd forint esik ki amiatt, hogy egyes munkakörökben már negyven-ötvenöt évesen elmehetnek nyugdíjba az alkalmazottak. Ez azt jelenti, hogy a megemelt 21 százalék nyugdíjjárulék mellé (a tb-járulékok aránya változik, 18 helyett 21 százalék nyugdíjjárulék és 11 helyett kilenc százalék egészségbiztosítási járulék formájában) hozzá kell számítani plusz 13 százalékot. Vagyis a hozzávetőleg 800 munkakörben, amelyek esetében engedélyezett a korkedvezmény, 34 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. A változás az idén azonban csak papíron lesz észrevehető, a kormány ugyanis kedvezményekkel vezeti be az új rendszert. Ez évben még száz százalékig támogatja a pluszjárulékot, majd fokozatosan csökkenti a támogatást: 2008-ban már csak 75, 2009-ben 50, 2010-ben pedig már csak 25 százalékos lesz, 2011-től pedig teljes egészében megszűnik a támogatás. Az egészségbiztosítási rendszer megváltoztatása miatt kell járulékot fizetnie az úgynevezett háztartásbelieknek. Az új rendszer lényege, hogy alanyi jogon csak a diákoknak, megváltozott munkaképességűeknek vagy például a hajléktalanoknak jár ellátás. A felnőtt eltartottak után "valakinek" azonban be kell fizetnie az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot. Ez lehet maga az eltartott - a minimálbér után kilenc százalékkos járulékkal -, vagy lehet az eltartó, aki jövedelme után három százalékos járulékot köteles fizetni. Arról, hogy az eltartó átvállalja a fizetést, az adóhivatalt is értesíteni kell. Azoknál a családoknál, ahol igazoltan alacsonyabb az egy főre eső jövedelem a minimálbérnél, arányosan kevesebb járulékot kell fizetni. Az új járulékot áprilistól kell fizetni. Bevallás, elektronikusan Tavaly körülbelül ötvenezren voltak kötelezettek elektronikus adóbevallásra, (A legnagyobb árbevételű társaságok -, hozzájuk csatlakozott még néhány tízezer önként jelentkező.) Idén már minden vállalkozásnak, áfa-alanynak és adószámmal rendelkező magánszemélynek át kell térnie az elektronikus bevallás rendszerére. Az érintettek az ügyfélkapukon keresztül érhetik el az "e-bevallás" oldalát, miután regisztráltatták magukat az okmányirodákban, illetve az adózók nevében eljáró könyvelő ezt megtette. Szakértők szerint február közepén dől majd el, működőképes lesz-e a rendszer vagy sem. Ebben az időszakban ugyanis az érintettek több mint fele fog bevallást készíteni és küldeni. Kedvező változást jelent majd az, hogy a havi és negyedéves bevallásra kötelezetteknek csak akkor kell bevallást készíteniük, ha valóban volt bevételük. Vagyis úgynevezett nullás bevallást nem kell majd benyújtani. Ez a könnyítés nem vonatkozik azokra, akiknek a bevételtől függetlenül van befizetnivalójuk. Tipikusan ilyen a munkabér utáni járulékok köre, amit akkor is be kell fizetni, ha nincs bevétele a társaságnak. Az elektronikus bevalláshoz kapnak némi könnyítést a kis cégek. Azok, akik könyvelő segítségével készítik majd el a bevallásaikat, és bevételük négymillió forint alatt van, a könyvelői díj 15 százalékát levonhatják a társasági adóból - vagy a jövedelemadóból az egyéni vállalkozók. A könyvelők - 25 milliós bevétel alatt - szintén csökkenthetik adójukat a 2007-ben vásárolt számítógép és az internet-előfizetés összegének tíz százalékával. A kedvezmény az evásokra is vonatkozik: könyvelői díj 60 százalékát vonhatják le az adójukból, ha az árbevételük nem haladta meg a négymillió forintot. Ugyanilyen árbevétel mellett - ha nincs könyvelőjük - az idei és jövő évi számítástechnikai beszerzés áfás árának húsz százaléka, az internet szolgáltatás áfás díjának pedig negyven százaléka vonható le az adóból. Az evás könyvelők utóbbi két adókedvezményt szintén igénybe vehetik. A kedvezmény csak 2007-ben érvényes. (KALAPOS) JobbINFO Extra: http://jobbinfo.tvn.hu

0 komment , kategória: Általános

Címkék: többletjárulékot, nyugdíjjárulékot, hajléktalanoknak, befizetnivalójuk, regisztráltatták, okmányirodákban, magánszemélynek, korkedvezményes, megadóztatásást, kedvezményekkel, háztartásbeliek, magyarországról, adókedvezmények, jövedelemadóból, megváltoztatása, visszaigénylést, kötelezetteknek, nyugdíjjárulék, elektronikusan, vállalkozásnak, kilowattonként, magánszemélyek, korkedvezményt, pluszjárulékot, felnőttképzési, pillanatnyilag, szerződéseknél, adókedvezményt, ételutalványok, vállalkozásban, tevékenységhez, kilencezerről, fejlesztéseit, fenyegetőzött, kapcsolatosak, adóváltozások, böjti napok, adótörvények szinte, decemberi ülés, legfontosabb szigorítások, nyugdíjjal kapcsolatosak, változások egyébként, egyik pozitívum, kedvezményes kulcs, adójóváírás határa, kormány lényegében, kicsivel feljebb, felső sávba, kérdés rendre, kormány között, felső kulcsba, társaságok esetében, JobbINFO Extra,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]